Az EU direktívában adta meg, hogy a meglévő épületek tulajdonosait rá kell venni kisebb energiafelhasználásra, az új építtetőket pedig kötelezni. Ennek egyik lépcsője – sok más mellett – a jelenlegi épületállomány állagfelmérése és egy kívánatos állapottal való összevetése. Az állagfelmérés természetesen nem az egész épületállományt jelenti, hanem csak azokat amelyeket átalakítanak vagy értékesítenek, esetleg bérbe adnak. Amelyik épület egyikbe sem esik bele, ott természetesen nem kötelező az energiatanúsítvány elkészíttetése. Bővebben: www.ujbudastudio.hu.
Az elv
A felismerést és a cselekvést az motiválta, hogy ez az energiaigény hosszú távon nem tartható fenn, ezért szükséges – egy épület esetén megvizsgálni az energiafelhasználás minden szintjét és formáját, így nemcsak a falak, födémek, nyílászárok energiaveszteségeit kell feltárni, hanem az épületgépészet és az épületvillamosság ide vonatkozó területeit is. Emiatt vizsgálni kell pl. a teljes fűtési rendszert, a fűtési rendszer szabályozhatóságát, magának a kazánnak a hatásfokát, az esetleges légtechnikai rendszerek, klímák energiaigényét és veszteségeit, a világítás módját és az ebből következő energiaigényét….stb.
Ugyanakkor az energiamérleg kiszámításakor nemcsak veszteségeket, hanem az un. nyereségeket is el lehet számolni, mint pl. a használat okozta hőleadás, a (számító)gépek hőtermelése és legfőképpen az épület tájolásával összefüggésben a nap sugárzó energiájának hatását, amely elsősorban az üvegfelületeken át hat a belső klímára. A vizsgálatban nemcsak ennek (téli) jótékony hatását kell figyelembe venni (ami nem is lebecsülendő egy déli, nagy üvegtáblás homlokzat esetén), hanem a nyári túlmelegedés kockázatát is, mert ez ronthatja a komfortérzetet, sok esetben emiatt pl. klímát üzemeltetnek (amely jelentős energia felhasználó). Nem véletlen, hogy hosszú idő óta, a nyári időszakban az elektromos felhasználás jelentősen meghaladja a téli szintet, pontosan a nagyszámú klíma üzemeltetése miatt.
Az ET tartalma
Az tanúsítás során az épület energiafelhasználását három szinten kell ellenőrizni:
- Az I. szint az épület teljes energiaszükségletét (összesített energetikai jellemző) határozza meg primer energiában kifejezve és hasonlít össze (százalékos értékben) követelmény(kategória) értékekkel. Az I. szint az épületben működő gépészeti berendezések (fűtés, hűtés, melegvízellátás, világítás stb.) teljes energiafelhasználásával mérhető, célszerűen egy évre vonatkoztatva. A környezetbarát energiahordozók alkalmazását segíti, hogy az energiaforrástól függő szorzótényezők alkalmazásával a felhasznált energiamennyiséget át kell számolni ú.n. primer energiára. Ez alapján pl. az elektromos áram a legdrágább, mert 2,5 –es szorzóval kell ellátni az ilyen energiafelhasználókat, mintha azok 2,5 szer több energiát igényelnének. Vannak támogatott (tűzifa, biomassza = 0,6, szén = 0,95) és kevésbé támogatott (távfűtés = 1,12) energiaforrások és vannak amelyek megújulónak számítanak (nap, földenergia, szél…stb), ezért a felhasználásukat nem kell belevenni az energia egyenlegbe. Az összehasonlítás fontos mérőszáma a felület/térfogat arány, mert a különféle hányadoshoz különféle értékek tartoznak.
- A II. szint az épület határoló szerkezeteinek energetikai mérlegére vonatkozó határértékeket tartalmazza (fajlagos hőveszteség tényező). Ez téli időszakban az épület falain, tetőszerkezetén, padlóján stb. keresztül távozó energia veszteségből és az üvegezett szerkezetek energia nyereségéből származó mérleget jelenti. A belső terek túlmelegedésére vonatkozó ellenőrzést is ezen a szinten kell elvégezni.
- A III. szint az épület egyes határoló szerkezeteinek hőátbocsátási tényező követelményértékeit írja elő (átlagos hőátbocsátási tényező). Az épület határoló szerkezetein átjutó energia mennyisége szoros összefüggésben van azok vastagságával és anyagával. A szabályozás III. szintjén ellenőrizni kell, hogy a külső térelhatárolás egyes elemein (falakat, tetőfödémeket stb.) keresztül kialakuló hőátbocsátás nem haladja-e meg a szabályozásban megadott követelményértéket.
További hasznos olvasnivalók a témáról:
Energetikai tanúsítvány: a várható hatások
Háztetőn a megoldás: Vákuumcsöves Napkollektor
Meddig érvényes a kiállított energetikai tanúsítvány?
Az energiatanúsítvány ajánlásai